2014. április 20. » Tivadar Akadálymentes verzió Fórum Archívum Impresszum
 Hírek »
Mocsárra épült templom
2012. június 27. [szerda] írta: B. Tóth Klára - fotó: Vargosz
A kerületi Civis-Honoratus-díjas lokálpatriótákkal 2011 februárjában elhatároztuk, hogy Civis-kör néven asztaltársaságot hozunk létre, hogy aktívabban tudjunk részt venni a kerület kulturális életében. Ennek keretén belül merült fel a havonta szervezendő rákospalotai séta ötlete, melynek során megmutatjuk kerületünk régiségeit, műemlékeit, ill. azokat az elhanyagolt, elfelejtett épületeket, amelyek valamikor helytörténeti, kulturális, vagy közösségformáló szerepet játszottak a közösség életében. A séták alatt olyan helyekre juthatnak be, ahova "földi halandó" nem, olyan információkat tudhatnak meg, amelyek eddig titkosak voltak, vagy legalábbis nem voltak publikusak. Így legutóbb a Magyarok Nagyasszonya Főplébánia Templomban a kriptától a toronyóráig nézhettek meg mindent a séta résztvevői Szabó Sándor plébános úr vezetésével.

A következő sétán a Rákospalota-Óváros Református templom (a nép nyelvén "Tűtornyos templom") titkait ismerhetik meg Simonfi Sándor esperes-lelkész vezetésével.
A cikkek és felhívások az Életképekben, a Toronyhírben, az Önkormányzat honlapján és a kábeltévén jelennek meg, de aki személyesen is értesítést szeretne kapni a sétáról, az alábbi e-mail címen jelentkezhet:
rakospalotaiseta@gmail.com

Sétánk ezúttal a Széchenyi téri Magyarok Nagyasszonya templomba vezetett.
A várakozás alatt Juhász Sándor körbevitt a Széchenyi téren, megtudtuk, hogy a Fő út régebben Dózsa György, előtte Horthy Miklós út volt, a mostani OTP épületében Schwarz textilkereskedő lakott, a köztiszteletben álló zsidó rőfös, itt árulta a palotai asszonyok népviseletes ruháit. Megengedte,hogy hazavigyék, felpróbálják a ruhát, és ha jó, akkor fizessék ki.
A ház a 19. század végén épült. A templom mögött járt a 65-ös villamos, azelőtt a HÉV, a tér az 1900-as években Szabadság tér névre hallgatott, a Szabadságharc emlékére.
1908-ban készült a Kossuth szobor, Barcza Lajos szobrász munkája. Egy palotai parasztember, Varga Vince gyűjtést szervezett a szobor felállítására, megérdemli, hogy az utókor megjegyezze a nevét. Ez volt sokáig Palota egyetlen köztéri szoba. A második a mai Polgármesteri Hivatal előtt álló elsö világháborús emlékmű, a Rodin-tanítvány, Zsákodi Csiszér János alkotása, a hátoldalán egy rákospalotai népviseletbe öltözött család látható.
A Magyar utca és a Petőfi utca sarkán áll a katolikus plébánia, egy időben le akarták bontani, amit Juhász Sándornak sikerült megakadályoznia. Itt volt a katolikus iskola is. A plébániát 1952-ben államosították, többezer kötetes könyvtárát elégették. A szocializmus nem tűrte a keresztény eszmeiséget, ott gáncsolta az egyházat és a híveket, ahol érte, bár hivatalosan "vallásszabadságot" hirdetett...
A bazilikális nagytemplom 1900-ban épült Kronfuss Mátyás tervei szerint. A telket az önkormányzat adományozta, mint a környező templomokét, de mivel az ún. Libalegelő és Békásrét is mocsaras terület volt, összefogtak a hívek, és talicskával hordák oda a földet, be voltak osztva, mindenkire sor került. Juhász Sándor nagyapjától megmaradt a téglajegy, ezeket meg lehetett vásárolni az építkezés megsegítésére.
1897-ben kezdődött az építkezés, ami a mocsaras terület feltötlése miatt óriási földmunkával járt, de olyan nagy volt a lelkesedés, hogy három év alatt elkészült a hatalmas neoromán templom a 70 méter magas tornyával.
Palota első plébánosa Beller Imre volt, aki kieszközölte, hogy a falu önálló plébániai rangot kapjon, és leváljanak a fóti gyülekezetről. Megszerezte a Fóti plébániához tartozó, de Palotát illető haszonélvezeti földeket, így megteremtette az építkezéshez szükséges anyagi feltételeket, és óriási szervezőmunkával készítette elő a templom építését, Három iskolát is létesített, kápolnát épített. Sajnos nem érhette meg a templom elkészültét, 50 évesen meghalt. Amikor végigsétálunk a Beller Imre utcán, gondoljunk szeretettel áldozatos személyére.
Utóda, Chobot Ferenc Ásványi Balassa Ernőt, a palotai MÁV-főmérnököt bízta meg a tervezéssel. (A budai Sacre Couer templomot is ő tervezte.)
A kivitelezésben Sturm Károly is részt vett, a lakatos munkákat Brunovszky Ferenc készítette. A templomot Jung János püspök szentelte fel.
A bélletes kapu bimbós oszlopfői fölötti timpanonban Mária gyermekével látható két angyallal, fölötte az apostolgaléria, szobrait Frank Kálmán készítette.
A templom belsejébe lépve Szabó Sándor plébános úr megmutatta az oszlopfőkön lapuló békákat, amelyeket a mocsár ellen való küzdelem emlékére faragtak. A harmonikus színvilágú neoromán díszítőfestést Ádám Dezső készítette 1927-ben.
Az apszisban az Ítélő Krisztus trónol Szent Péter és Pál és a négy evangélista között.Trónjából hét patak folyik,melyek a hét oltáriszentséget szimbolizálják. Az apszis mellett a Biblia Pauperum jelenetei sorakoznak.
A déli keresztház freskóit Linek Lajos készítette Szent Erzsébet életéről, az északi falat a nyolcvanas évek felújításakor Bodor Zoltán festőművész freskálta ki, (Szent István megkeresztelése, és a korona felajánlása Szűz Máriának.)
A szobrokkal díszített szószék Komáromy Lajos munkája. A II. Vatikáni Zsinat bevezette a népnyelven történő prédikációt, és a szembemisézést, ekkor sok szószéket elbontottak, de ez szerencsére megmenekült. A szentély a mennyei valóságot szimbolizálja, a hajó az evilági életet. A pap ezt a mennyei valóságot közvetíti a földre. A szembemiséző oltárasztal bevezetése miatt Szabó Sándor plébános úr előrehozatta a szentélyt a szószék vonaláig, ezt optikailag egy dupla dobogóval oldotta meg.
A Páduai Szent Antal üvegablakot az építész, Kronfuss Mátyás adományozta.
A két mellékoltárról kiderült, hogy levehető a menza előlapja, bent barlangszerű kiképzés látható, az egyikbe pont beillett a halott Krisztus festett gipsz szobra, a másikban betlehemi jelenet figurái lehettek, de az eredeti darabok nem maradtak meg.
A templom alatti kriptában 1996-tól urnatemető működik. Itt helyezték el Beller Imre plébános latin nyelvű márványtábláját. ami valamikor a Czabán iskola melletti temető kápolnájában volt. A benzinkút építése miatt dózerolták el a csontokat, még a Horn-kormány idején. Pedig talán ők, a palotai jeltelen halottak talicskázták a földet, hordták a klinkertéglát a templom építéséhez, hitük ereje által épült fel Budapest harmadik legnagyobb, és talán legszebb temploma.

vissza a hirekhez 
Budapest Főváros XV. kerületi Polgármesteri Hivatal
Szerzői jogok • Cím: 1153. Budapest, Bocskai utca 1-3. • e-mail: info@bpxv.hu • Telefon: 305-3100 • Fax: 307-4008